Pánikzavar, Fóbia
A pánikbetegség alatt hullámokban megjelenő szorongásrohamokat értünk. Ezek a (pánik)rohamok rosszullét formáját ölthetik, gyakran indulnak szívtáji szorító érzéssel, ami hasonlíthat szívinfarktushoz is, de attól eltérően nem életveszélyes állapot. Pánikroham esetén a szorongás fokozatosan erősödik, míg elér egy csúcspontot, ahonnan ismét fokozatosan, lassan enyhülni kezd. Ez a folyamat 10 perctől akár egy óráig is eltarthat. A rohamok során jellemző tünetek a légszomj, szapora szívverés, mellkasi fájdalom, fulladásérzés, szédülés, bizonytalanság, végtagzsibbadás, hő- vagy hideghullám. A testi érzések mellett a roham a negatív gondolatokat is erősíti, ilyenkor gyakori a megőrüléstől, teljes kontrollvesztéstől, vagy akár a haláltól való félelem. Az egyszeri alkalommal megjelenő rohamot még nem tekintjük pánikbetegségnek, azonban ha többször előfordul, és túlzottan befolyásolja a normál életvitelt (pl. már nincs is kedve/fél elmenni otthonról, akadályozza a munkát), már szükséges pszichológushoz fordulni.
A fóbia szó maga félelmet, halál-félelmet jelent, ami tömören leírja a betegség lényegét. Valamilyen helytől, tárgytól, személytől, szituációtól, állattól való irracionális félelmet takar. Érdekes és egyben jelentős kritérium, hogy a félelem eltúlzott és irracionális voltával a tőle szenvedő is tisztában van. Bár minden ember tart bizonyos dolgoktól, de egy szűkebb rétegre jellemző, hogy nem képes szembesülni a félelme tárgyával, ilyenkor beszélünk fóbiáról, mint betegségről. Három körbe oszthatók a fóbiák. Beszélhetünk térrel kapcsolatos félelmekről (pl. tériszony, klausztrofóbia), amelyek összefoglaló neve agorafóbia. Második típusuk a szociális térrel kapcsolatos fóbiák, úgy mint félelem a szerepléstől, vagy kapcsolatoktól, ami alacsony önértékeléssel és kritikától való félelemmel társul. Ez a kör különösen jellemző serdülő és fiatalabb emberekre. A harmadik körbe tartoznak az izolált (egy bizonyos elkülöníthető dologtól való) félelmek. Ide tartozik a pókoktól (araknofóbia), kutyáktól (cynofóbia), vértől (hemofóbia) és még tucatnyi más dologtól való félelem.
Jellemző, hogy a fóbiát okozó tárggyal való találkozás pánikreakciót, heves szorongást vált ki, de bármilyen "mankó", kísérő személy már-már mágikus védelmet nyújthat a félelemmel szemben. A tünetek javításában, a háttérben rejlő okok tisztázásában pszichológus nyújthat segítséget.